Hallgass rám emberfia - drága az energia!
- mondogatta Forgó-Morgó a ‘80-as évek elején az állami televízió állami reklámjában. Ezzel szemben elmondhatjuk, hogy az akkor elhangzott jótanács látható jelei, inkább csak - bár egyre intenzívebben - az utóbbi egy-másfél évtizedben kezdtek megjelenni. Sajnos e “reklámhadjárat” környékén épült házak energetikai szempontból majdhogynem, ugyan olyan elmaradottságot mutatnak, mint az azt megelőző évtizedekben építettek.
E rövid bemutatóval azoknak kívánom felhívni a figyelmét, akik a jelenleg általánosan elterjedt korszerű homlokzati hőszigetelő rendszerek helyett valami mást, másmilyen karakterű megjelenést kívánnak kialakítani a házukon. Netán hajlandóságot éreznek arra, hogy maguk végezzék el a külső átalakítást is, de ódzkodnak attól, hogy a házuk külsején, mindenki szeme láttára hatalmas felületen mutassák be habarcssimítási első próbálkozásukat.
A munka lényege, hogy e homlokzatképzés a szárazépítészeti eljárással kerül kialakításra. Csupasz falra, vagy már meglévő vakolatra, felújításra szoruló nemes-vakolatra egyaránt szerelhetjük. Szükséges anyagok a párnafa, az ennek rögzítésére szolgáló dűbelek, hőszigetelésként polisztirol, vagy kőzetgyapot táblák, a kőburkoló elemek, valamit ezek rögzítésére szolgáló facsavarok.
A kövek darabolásához saját kivitel esetén egy hobby-kategóriájú, de min. 800Wattos 115-ös sarokcsiszoló elegendő, azonban ne sajnáljuk a gépünktől a megfelelő ipari minőségű szegmentált gyémánt vágókorongot. Ez utóbbi esetén egyetlen korong elégséges bármekkora családi ház teljes burkolására, míg a csábítóan alacsony árú korongokkal csak mérgelődést vásárolhatunk.
A munkát kétféleképpen kezdhetjük:
- amennyiben vastagabb hőszigetelő réteg kialakítása a cél, akkor először függőlegesen rögzítsük fel dűbellel a párnafasort.
A párnafák közötti távolság a hőszigetelő táblák méretéből adódik, azaz általában 50 cm, de nagyobb köz ne is legyen. A hőszigetelő táblák behelyezését követően kezdjük a vízszintes párnafák felrögzítését.
- ha csak egy réteg hőszigetelést alkalmazunk, akkor csak vízszintes párnafákat használjunk. De, gondoljuk meg, de miért raknánk csak egy réteget, azaz 3-4 cm-nyi hőszigetelést. Természetesen egy rétegben rakhatunk 6-8 cm hőszigetelést is, de akkor már a párnafák mérete értelem szerűen megnövekszik - s úgy gondolom -, hogy két réteg vékonyabb párnafából kialakított rácsszerkezet erősebb. A hőszigetelő anyagok ára úgy alakul, hogy minél keményebb - annál drágább. Itt a terhet a párnafák viseli, így a homlokzati hőszigetelés képzéséhez alkalmazott tábláknál lágyabbat, olcsóbbat vásárolhatunk, így vehetünk kétszer annyit, s a fűtésszámlánk még alacsonyabb lesz. A Széchenyi Lakossági Energiatakarékossági pályázat is legalább 7cm vastagságot követel meg a támogatás alapjául. Vízszintesen először közvetlen egymás fölé két párnafát célszerű rakni, - vagy ezt helyettesítően egy deszkát - az első kősor jó felfekvésének biztosítása érdekében. A második vízszintes párnafára két csavarral rögzítsük az első kősort. Ezt követően a második réteg hőszigetelésnek támasztva építőjáték szerűen meglepő gyorsasággal fel tudunk rakni 4 újabb sort; ügyelve a kötésre, és arra, hogy apró kis kődarabok, ne kerüljenek az illesztések közé, mert ez utóbbi könnyel elviszi a vízszintet. A hatodik sor felrakása előtt a megfelelő magasságban (~57,5 cm) berögzítjük a következő vízszintes párnafát. E sort már kövenként egyetlen csavarral elégséges rögzítenünk. Majd ismételten felrakunk 4 sort szabadon, majd újra az ötödiket rögzítjük. A legfelső sor levágott tetejű kövekkel kerül befejezésre.
Problémát a nem a külső falsíkba épített nyílászárók okoznak, ugyanakkor hazánkban a nyílászárók általában nem a külső falsíkban helyezkednek el. Több megoldás lehetséges: - A falnyílás két oldalára vékonyabb, hasonló fajtájú követ ragasztunk, vékonyabb már koronggal is felrögzített táblára. - Ha az ablaktok legalább 6,5 cm magas, akkor e pozitív sarkokra 45 fokban levágott köveket illesztünk, s befordítjuk a kősort a nyílászáró felé. Ez már szép, de energetikailag kedvezőtlen megoldás, tekintve, hogy az ablakok köré nem kerül hőszigetelés. - A legjobb megoldás, “sajnos” a nyílászáró csere. Így az eredeti hőszigetelő vastagságot befordítjuk a nyílászáró felé, és az előző módon leírva kövezünk. Ekkor az új nyílászáróból természetesen kisebbet kell rendelnünk, mint az eredeti, hiszen gyakorlatilag egy párnafa keretbe kerül bele az ablak. A belsőfalon a párnafa keretet, vagy a látszó hőszigetelést, praktikusan gipszkartonnal takarhatjuk el. Az ablakpárkányok kialakítása hagyományos módon készítendő. Lehet lemezpárkány, vagy a kőcsaládhoz tartozó egyéb párkánykő, mely a vízzáróság miatt már nem szerelhető, hanem flexibilis ragasztó-habarccsal kerül be- építésre. A nyílászárók áthidalása alatti résznek sincs kialakított szerelhető profilköve. Ott vagy az épület jellegéhez illeszkedő faburkolatot rakhatunk, vagy a kőnél maradva, a hőszigetelő réteget alulról egy OSB-lappal lezárjuk, rabic-hálót rögzítünk rá, s 1-1,5 cm vastagságú kövek ragasztóhabarccsal való felrögzítésével biztosítjuk a teljes homlokzati kőburkolást.
Összességében elmondhatjuk, hogy a szerelt kő csak a függőleges felületeken kerül kialakításra, így a hőszigetelő réteg, illetve a réteg alá ázás elkerülhető. Önmagában a kő rendkívül porózus, így a fal átszellőzik a belső pára el tud távozni. Ugyanakkor a csapó esőt beszívja, de a víz nem szigetelés felé vándorol, hanem mint a túltelített szivacs kifolyik belőle, a víz elemről-elemre haladva kifolyik a kőburkolatból.
A kövek hasznos mérete 20cm×11,5cm, a vastagságuk 6,5cm, több színben gyártják őket, valamint speciálisan felső zárókövek, negatív, pozitív sarokkövek is rendelhetők, valamint a rakat automatikusan úgy kerül összeállításra, hogy minden ötödik kő ki van fúrva a rögzítés biztosítására.
Design, kivitelezés, szöveg, fotó: Tóth Tamás lakberendező - látványtervező
Homlokzati hőszigetelés és design - Szerelt kőburkolat - c. cikk képei nagyméretben.
